A modern élelmiszeripar veszélyei

Mi a baj a “Nagyapám is ette, mégsem volt semmi baja!” kijelentéssel

Napjainkban sokan érvelnek azzal, hogy a nagyszüleik is ugyanazokat az ételeket fogyasztották, mégsem lettek betegek. Azonban az igazság az, hogy az élelmiszeripar az elmúlt száz évben drasztikusan megváltozott. Amit ma kenyérnek, tejnek vagy húsnak nevezünk, már egyáltalán nem ugyanaz, mint amit nagyapáink ettek.

A kenyér régen és most

Régen a kenyér csak néhány alapvető összetevőből állt: liszt, víz, só és kovász. A liszt teljes értékű gabonából készült, amely még tartalmazta a szükséges tápanyagokat, rostokat és vitaminokat. A kovászos eljárásnak köszönhetően a kenyér könnyebben emészthető volt, és természetesen tartós maradt.

Ma a bolti kenyerek többsége ipari feldolgozáson megy keresztül. Fehér lisztből készülnek, amelyből eltávolították a legtöbb tápanyagot. Az állag és az eltarthatóság növelése érdekében tartósítószereket, mesterséges adalékokat, ízfokozókat és állományjavítókat használnak. Gyakran cukrot és növényi olajokat is adnak hozzá, hogy a kenyér puhább és ízletesebb legyen. Az eredmény? Egy olyan termék, amely már alig emlékeztet a valódi kenyérre, és tápértéke is jelentősen csökkent. Ha szeretnél részletesebben olvasni a mai kenyérről, kattintsd ide.

Hús és tejtermékek: mit ettek nagyapáink?

A hús és a tejtermékek szintén hatalmas változáson mentek keresztül. Régen a gazdák természetes módon nevelték az állatokat, amelyek füvet és természetes takarmányt ettek. Nem kaptak hormonokat, antibiotikumokat, és nem gyorsították fel a növekedésüket mesterséges eszközökkel.

Manapság a nagyüzemi állattartásban a marhákat gyakran olcsó, ipari takarmányokkal etetik, amelyek nem mindig felelnek meg természetes szükségleteiknek. Íme néhány gyakori takarmánytípus:

Ipari állattartás - messze a szabad legelőstől!

• Gabonafélék (kukorica, búza, szója) – gyors növekedést segítenek elő, de nem természetes a marhák számára.

• Szójapogácsa – fehérjében gazdag, de gyakran génmódosított.

• Melléktermékek (sörfőzés, cukorgyártás, etanolipar melléktermékei) – olcsó és könnyen elérhető, de nem mindig egészséges.

• Hús- és csontliszt (tiltott sok helyen, de korábban használták) – a kergemarhakór miatt visszaszorult.

• Antibiotikumok és hormonok – a gyorsabb növekedés és betegségek megelőzése érdekében adják, de ezek maradványai az emberi szervezetbe is bejuthatnak.

Ma a nagyüzemi állattartás során az állatok gyakran szűk helyen élnek, antibiotikumokat és növekedési hormonokat kapnak, hogy gyorsabban fejlődjenek. Az ipari tejtermékek előállításánál pasztőrözéssel és homogenizálással kezelik a tejet, és gyakran különböző stabilizátorokat, tejporokat vagy mesterséges vitaminokat adnak hozzá.

Cukor, mesterséges adalékok és ízfokozók

Régen az emberek természetes forrásokból, például mézből, gyümölcsökből és házi készítésű ételekből nyerték a cukrot. Ma a feldolgozott élelmiszerekben hatalmas mennyiségű finomított cukor, glükóz-fruktóz szirup és mesterséges édesítőszer található )lásd a listát lejjebb). Ezek nemcsak az elhízás, hanem a cukorbetegség, a gyulladások és más krónikus betegségek kialakulásához is hozzájárulhatnak.

Hasonló a helyzet az ízfokozókkal és mesterséges adalékanyagokkal is. A nagy élelmiszergyártó cégek célja, hogy az ételek olcsók, hosszú eltarthatóságúak és „addiktív” ízvilágúak legyenek, így a vásárlók folyamatosan visszatérnek. Az eredmény? Olyan ételek, amelyek természetellenesen ízesítettek, és hosszú távon egészségkárosító hatásúak lehetnek.

Az élelmiszeripar és a profit

A nagy élelmiszergyártók elsődleges célja nem az egészségünk védelme, hanem a profit maximalizálása. Ez azt jelenti, hogy a drágább, természetes alapanyagokat olcsóbb, iparilag előállított helyettesítőkre cserélik. Ilyenek például:

• Vaj helyett hidrogénezett növényi olajok (margarin)

• Természetes ízek helyett mesterséges ízfokozók

• Valódi tej helyett tejpor és sűrített tejkoncentrátum

• Eredeti hús helyett szójával vagy egyéb adalékokkal dúsított húshelyettesítők

• Térfogatnövelő szerek a valódi hozzávalók helyett

A feldolgozott élelmiszerek tele vannak vegyszerekkel, amelyek hosszabb eltarthatóságot és nagyobb profitot biztosítanak, de a szervezetre káros hatással lehetnek. Ezek az összetevők hozzájárulhatnak az elhízás, a cukorbetegség, a hormonális problémák és más egészségügyi gondok kialakulásához.

Hogyan válassz valódi ételeket?

Ha szeretnéd elkerülni a modern élelmiszeripar csapdáit, érdemes az alábbi alapelveket követned:

1. Válaszd a természetes, feldolgozatlan ételeket! Olyan termékeket fogyassz, amelyeknek nincs szükségük hosszú összetevőlistára.

2. Nézd meg az összetevőlistát! Ha Google-ra van szükséged ahhoz, hogy megtudd mit is jelent az a szó ami a címkén van, akkor inkább rakd vissza a polcra.

3. Kerüld a finomított cukrot és mesterséges édesítőszereket! Fogyassz természetes cukorforrásokat, például mézet vagy gyümölcsöket. Vigyázz mert az élelmiszeripar újabb és újabb nevekkel álcázza a cukrokat - tudtad például, hogy az alábbi nevek, mind cukrot jelentenek?!

   • Glükóz

   • Fruktóz

   • Szacharóz

   • Glükóz-fruktóz szirup

   • Magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (HFCS)

   • Dextróz

   • Maltodextrin

   • Kukoricaszirup

   • Invertcukor

   • Maláta szirup

   • Aranyszirup

   • Agávé szirup

   • Melasz

4. Támogasd a helyi termelőket! Vásárolj friss, szezonális alapanyagokat közvetlenül a termelőktől vagy piacokon.

5. Készítsd el az ételeidet otthon! Így pontosan tudod, hogy milyen alapanyagok kerülnek az ételedbe.

Gondold át, mit veszel meg!

Legközelebb, amikor bevásárolsz, szánj időt az összetevőlista átnézésére. Ha túl sok ismeretlen vagy mesterséges anyagot találsz benne, jobb, ha inkább más alternatívát keresel. Az egészség nem csupán a kalóriák számolásáról szól, hanem arról is, hogy milyen minőségű ételeket viszel be a szervezetedbe.

Ha szeretnél szakértői tippeket, tanácsokat, kövess Social Media felületeken!